Lehet, hogy ezért nem sikerül?

Próbáltál már lyukas evezővel evezni? És szobabiciklivel körbebiciklizni a Velencei tavat? Nem tűnik túl hatékonynak, ugye? Pedig valami ilyesmi történik akkor, amikor erőinket nem jól használjuk fel. És legtöbbször sajnos pont ezen áll vagy bukik sikerünk. Nézzük hát, mi lehet sikerünk 3+1 kulcsfontosságú buktatója:

1. Gyakoriság

Sokszor nem az a kérdés, hogy csinálunk-e valamit, hanem hogy elég gyakran csináljuk-e? Szoktál mosakodni, fogat mosni? És milyen gyakran? Mit szólna a fogorvosod, ha azt mondanád: Nem értem mi lehet a baj, hiszen minden héten szoktam fogat mosni?

Évekkel ezelőtt nagy hatással volt rám barátnőm története, aki akkoriban jó ideje munkahelyet szeretett volna váltani. Egy napon kislányától érdeklődtek, hogy mi újság van vele, aki így válaszolt: „Anya éppen munkát keresget.” A tisztánlátás leforrázó pillanata volt ez számára, mert valóban ezt csinálta: keresgetett. A felismerést tempóváltás követte. Úgy emlékszem két hét sem telt bele, és lett új állása.

A sportolók, zenészek mind tudják, hogy sikerük kulcsa a rendszeres gyakorlás. Én is kaptam már változással kapcsolatban olyan visszajelzést, hogy „Könnyű neked, te ezzel foglalkozol!” Én inkább megfordítanám: Azért lett könnyebb nekem, mert sokat foglalkoztam, foglalkozom vele. Hosszú évek óta, napi szinten.

2. Alkalmasság:

Sokszor nagyon egyszerű oka van annak, hogy nem sikerül az, amire vágyunk. Még nem vagyunk elég jók, tapasztaltak benne, még nem érte el változásunk a kritikus pontot. Máskor belső blokkjaink akadályoznak, bármennyire jók is vagyunk egyébként.

Kép: eship.dyson.cornell.edu

Vegyük például a nyilvános beszédet. Legtöbbször a kihívás nem racionális, hanem érzelmi kérdés. Hiába tudjuk, hogy mit kellene mondanunk, ha korlátozó hiedelmeink, korábbi rossz tapasztalataink, vagy bármi más miatt pánik tör ránk, izzad a tenyerünk, remeg a hangunk, és a stressz miatt csak hebegünk-habogunk. És olyan is van, amikor a tárgyi tudásunk hiányzik. Nem tudjuk, mire kell figyelni, hogyan érdemes fogalmazni, gesztikulálni, hogy mondanivalónk izgalmas és figyelemfelkeltő legyen. Máskor az önmagunkról alkotott kép nem tükrözi a valóságot, a külvilág nagyon másként éli meg jelenlétünket, mint ahogy mi. Biztosan mindenki látott már olyan embert, aki nagyon el volt tévedve önmagát, vagy a képességeit illetően…

3. Időzítés:

Ez a buktató attól veszélyes, mert rengeteg időt és energiát fektetünk egy logikusnak tűnő dologba, és így azt hihetjük, hogy úton vagyunk, csak idő kérdése a dolog. Ettől viszont fel sem merül bennünk, hogy rossz helyen a nyomaték, így gyanútlanul tartjuk magunkat távol a valódi megoldástól. Olyan dolgot csinálunk, ami szükséges lehet az utunkon, csak éppen nem ott és akkor. Ennek következtében ez remek mód arra, hogy alaposan aláássuk önbizalmunkat.

Vannak akik például mindegy, hogy mennyit dolgoznak, milyen elszántan akarnak több pénzt keresni, mert tudatalatti programozásuk nem engedi. Ilyenkor általában két dolog történhet: Sokat dolgoznak kevés pénzért, és bármit csinálnak, nem nő a jövedelmük, vagy hiába keresnek időnként sokat, mindig történik valami, ami miatt jön egy nagyobb kiadás, vagy veszteség, hogy aztán újra ott találják magukat, ahol voltak. És az is előfordulhat, hogy hiába keres valaki egyre több pénzt, folyamatosan "éhen akar halni". Dolgozhatunk reggeltől estig, ha nagy a blokk, tudatalattink lesz a nyertes, és nem jutunk egyről a kettőre, amíg azon nem oldunk. 

És néhány további példa, hogyan helyezhetjük rossz helyre a hangsúlyt: Meditálunk, imádkozunk naphosszat a lottó ötösre várva, csak éppen nem veszünk lottószelvényt. Iszonyatos költségen reklámozzuk a termékünket, miközben nem jó, vagy elavult a termék. Fenn vagyunk az összes partnerkereső oldalon, pedig nem állunk készen egy kapcsolatra, bármennyire szeretnénk is.

+ 1 Mindent nekem kell csinálni:

„Majd én megoldom!” Ismerős mondat? Ennek a pontnak két buktatója is lehet. Először is, felaprózzuk magunkat, és pont a fontos, jövőt építő dolgainkra nem marad időnk, energiánk. Hány olyan dolgot csinálunk, amit másra is bízhatnánk, még akkor is, ha nem is csinálja meg olyan tökéletesen, mint mi? Helyette pedig foglalkozhatnánk azzal, ami előre visz. Hogyan vesszük környezetünk minden nyűgét magunkra, ahelyett, hogy a saját dolgunkkal foglalkoznánk? Már hallom is: „Igen, de nincs választásom, nem tehetek mást!” Biztosan igaz ez?

Ennek a buktatónak a másik vetülete, amikor mindenre mi magunk akarunk rájönni, mindent mi akarunk kitalálni, megoldani. Ekkor az út keresésével tölthetjük azon értékes időnket, amit akár az úton is tölthetnénk. Teljesen felesleges újra feltalálnunk a kereket! Nem válhatunk valódi önmagunkká pusztán önmagunk által!

  

Ha szándékunk és erőfeszítéseink ellenére életünk valamely területe akad, vagy nem úgy halad, ahogy szeretnénk, érdemes lehet hatékonyság vizsgálatot tartanunk. 

Kiindulásként feltehetjük magunknak az alábbi kérdéseket:

- Mi az az apró, akár pár perces dolog, amelyet napi rendszerességgel beiktatva nagyot változhatna az életem?

- Hogyan csinálhatnám meggyőzőbben, vonzóbban, amit csinálok?

- Milyen hozzáértőtől, vagy a célközönségbe tartozó személytől kérhetnék visszajelzést?

- Biztosan abba teszem az energiámat, ami jelen helyzetemben a legjobban szükséges és előrevivő?

- Tudok segítséget és támogatást kérni, és legfőképpen elfogadni? Vagy inkább megoldom én?

Sok sikert!

Ha úgy érzed elakadtál, beolajoznád az utadat, vagy gyorsítanál, várlak szeretettel!

Polyák Ildikó

transzformációs coach és tanácsadó

Kapcsolat:

Mobil: 06 30 919 4900

Email: polyakildiko@gmail.com