Lassan, türelmesen, kitartóan fejlődni.
Ugye már olvasni is rémes? Mert ha már rászántuk magunkat a gyógyulásra, a változásra,
akkor azt legtöbbször MOST AZONNAL AKARJUK. Gondoltad volna, hogy ez fokozott
kockázattal jár?
Végre divat lett magunkkal foglalkozni.
Bár a klasszikus „spiri” korszaknak leáldozott, az emberek boldogság és
önmegismerés iránti vágya töretlen. Egyre többen dolgozunk magukon, különböző
gyógyító, önismereti, terápiás módszerekkel, miközben eredményorientált
elménket a legritkább esetben sikerül félretenni. Érzékelhető eredményt
akarunk, lehetőleg azonnal. A velejáróira nem gondolunk, így előfordulhat, hogy
túl nagy fába vágjuk a fejszénket. Főleg, ha besokallunk egy régóta fennálló
problémától és úgy döntünk, hogy addig nem tágítunk, amíg a dolog meg nem
oldódik. Így voltam ezzel sokáig én is, amíg a saját bőrömön meg nem
tapasztaltam, hogy milyen az, amikor túl sok csontváz dől ki a szekrényből
egyszerre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése